A sors iróniája

A Rézmajom

2011.01.13. 22:12

 Sok évvel ezelőtt, ifjú süldő kismalac koromban imádtam jojózni. Egy időben nagy divat volt itthon is, nyiltak szakboltok, rendeztek versenyeket, bemutatókat, szóval egy mókás hobbi/ügyességi sport volt. Élvezetes, egyszerű, de mégis összetett és persze baromi látványos. Az ilyesmi ügyességi játékok, mint a diabolo, az ördögpálca stb. beépültek az ún. "deszkás" kultuszba és rengeteg csapat meg weboldal jelent meg erre épülve. A magyar jojóportál a yo-yo.hu volt, ami mostanra tartalmilag eléggé elhalt (RIP), de amikor ez az egész trend indult, állandóan ezt az oldalt bújtuk trükkökért, jojótípusokért és persze a VIDEÓKÉRT

 

Mi köze ennek a zenéhez? Az egyik jojós csapat csinált egy fantasztikus videót kb 2004-5 magasságában, amit sajnos nem tudtam akkor megszerezni, mára pedig teljesen eltűnt. A sokkolóan nehéz trükkök mellett ennek a videónak volt még egy különlegessége számomra: egy gyönyörű szám szólt alatta.  Kerestem-kutattam ezt a zenét, írogattam fórumokra, de senki nem reagált. Dalszövegre nem tudtam keresni, mert egy instrumentális downtempo számról van szó, az ének sample-jén pedig annyira erős cut off volt, hogy nem lehetett kihallani a szöveget. Szóval egy idő után feladtam és feledésbe merült a dolog. Évekkel később újra hallottam valahol, megint elkezdtem kutatni, mint az őrült, de megint csak nem sikerült megtalálnom. Közben persze állandóan dúdolgattam különböző ismerősöknek, hátha felismerik, de hiába.

 

Míg végül eljött a szilveszter. Az idei. Mint az utóbbi pár évben, idén is itthon terveztem tölteni egymagamban, de aztán végül mégis csak összeverődtünk egy-két hozzám hasonlóan antiszociális barátommal egy könnyed estére. Eltelt az éjszaka, feljött a nap, beköszöntött az új év. Másnapos fejjel üldögéltünk, szívtuk az új év első reggeli cigijét, szürcsöltük a kávét. Egyszer csak megint elindult a fejemben a dallam és odafordultam a cimborámhoz, akitől még annak idején már egyszer megkérdeztem, hogy mi ez. Gondolkodás nélkül megmondta. Boldogság járt át tetőtől talpig és azóta naponta 3-4 alkalommal hallgatom ezt a számot.

 

És hogy mi ebben az irónikus? A "mi a címe" kérdésre maga a számcím válaszol.

 

Röyksopp: So easy

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://antimainstream.blog.hu/api/trackback/id/tr552581412

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Larkin 2011.02.02. 15:33:01

hát ez vicces:) sok számmal én is hasonlóan voltam, pl. egy röyksopp számmal is, ami az egyik kedvencem chilleléshez:) röyksopp - eple-t, ha eddig nem tetted, majd hallgasd meg, sztem kurva nagy! ennek a számnak, ami a végén van az az eple-nek az introja. sok év után, mikor megtaláltam, nem is akartam elhinni:D azán kiderült, hogy még van vagy 5-6 kurvajó röyksopp trekk, amit ismerek/hallottam/tetszett....jó zene ez nagyon, so easy-t is szeressem:) triumphant nagy kedvenc még --> www.youtube.com/watch?v=wZtYnDV9mVY
süti beállítások módosítása