Túl vagyok egy laza este 6 órás vizsgán, úgyhogy most elmélkedni fogok, elég pihent hozzá az agyam. Ha unalmas, kommentelj egy 8==o -t.
Úgy gondolom, hogy a hiphop egy sokkal összetettebb műfaj, mint azt sokan gondolják. Nyilván ez is (mint a legtöbb műfaj) nagyon szerteágazó, megkülönböztetünk old schoolt meg new schoolt, freestyle-t, scratch-et, sima beat-et, beatboxot, na meg (és itt nyelek és megremegek) rnb-t (meg persze sok mást). Szerintem aki azt állítja, hogy utálja a hip hop-ot, az vagy hazudik, vagy nem érti, vagy nem jó irányba indult el. Lehet nem szeretni bizonyos irányzatokat, de 100%-ig biztos vagyok benne, hogy lehetne ennek az illetőnek olyat mutatni, amit azért csak feldobna az ipodjára.
Eleve a fő irányzat esszenciáját a szövegek adják, ami önmagában a költészet új hullámú kibontakozása. Ha valaki ezt cáfolná, az cáfolná azt, hogy az irodalom és annak formái fejlődik. A költészet fejlődött, fejlődik, fejlődni fog és az elmúlt 40 év során a fejlődést a hip hop testesítette meg, ahogyan tette azt a beatköltészet a XX. század közepén. A hip hop indította el azt a mozgalmat, amit undergroundnak nevezünk és lássuk be, ez azért egy meghatározó dolog a zenetörténetben. Óriási hatással volt a zene strukturális fejlődésére, a dallamvilágra, a ritmikára, de elsősorban a szövegírásra és a tartalomra.
Na most, hogy ma hol tart a hip hop, azzal valószínűleg minden zenekedvelő tisztában van, ilyen-olyan médiumokon keresztül mindenkihez eljutnak új együttesek, számok. Momentán az új tendencia az elektronikus elemek vegyítése rappel és hip hop-ra hajazó ritmusokkal, de a pop is erős behatással van a stílusra. A rapet (mint azt az előző bekezdésből érezhetitek) én egy forradalmi dolognak tartom és kismillió zenei irányzatnak adja ma a gerincét, vagy minimum erős hatással van rájuk. Gondoljunk csak az (brrrr...) rnb-re, a raggára, a drum and bassre, a popra, a dancehallra, A ROCKRA, satöbbisatöbbi, a végtelenségig lehetne sorolni. A hip hop és az azt körülvevő mozgalom Amerika és Afrika közös kultúrtörténetének szerves része, a fekete sorstörténetben a kitörés időszakának gyümölcse volt. A hiphopot nem szabad, de nem is lehet "alsóbb rendű" műfajnak tekinteni pusztán azért, mert zeneileg primitív, mert nem igaz. Felmegy bennem a pumpa, amikor valaki azért becsüli le, mert alantasnak és egyszerűnek tartja; az ilyen kijelentések árulkodnak a legjobban az illető ignoranciájáról és demagógiájáról.
Most bemutatnék egy-két számot, elég vegyes karakterisztikákkal, amelyekkel érzékeltetni szeretném, hogy miért tartom én a hiphopot az egyik legprogresszívebb műfajnak a könnyűzenében. Remélem egyet fogtok velem érteni.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Utolsó kommentek