Track 13 - Asian Dub Foundation 1. rész

Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik

0

Elhatároztam, hogy nagy fába vágom a fejszémet és az Asian Dub Foundationról (továbbiakban ADF) fogok írni. Tudom, hogy ezen a blogon antimainstream zenéket mutatunk be, és hogy az ADF egy időben inkább mainstream volt, de van két okom arra, hogy mégis írjak róluk.

Szerintem a mainstream vonal velük kapcsolatban már lecsengett. Magyarországon 1997-98-ban és 2001-2002-ben voltak ismertek, az ebben az időben megjelent lemezeikkel elég sokat koncerteztek nálunk, voltak a Szigeten is, a PECSÁban is, később a Hegyalja és a zánkai Balatone fesztiválon is láthatóak voltak. Szerencsére (megítélés kérdése, szerintem szerencsére) ez Ennemy of the ennemy (továbbiakban EoE) című lemezük óta valahogy csendesebben alkotnak, kikerültek a fősodorból és ez szerintem jó. A másik ok az, hogy nekem az ADF az alfa. Megmagyarázom: korábban U2 rajongóként Bonóék zenéjét hallgattam, szerettem a keleti-parti rap zenét, tomboltam a Metallica fekete lemezére, de hallgattam Guns n Roses-t, INXS-t, Simple Minds-ot, Depeche Mode-ot is, azaz a klasszikus "mindegy, csak igényes legyen" sablonszöveggel intéztem el a zenei preferenciáim meghatározását. Ámde, és itt jön a vicces része a sztorinak, egyik kereskedelmi csatornánk éneklős tehetségkereső műsorában volt egy lány, aki az ADF-től énekelt el egy számot. Kandech Evelynnek hívják a csajt, fogalmam sincs, mi van vele azóta, de ahogy meghallottam, hogy az ADF-től énekel, azonnal jött a flash, hogy egyetemi éveim (1994-2000) alatt a szobatársaimmal egy-egy átbulizott éjszaka után ADF-re lazultunk és józanodtunk. Mivel akkor még nem volt internet, így esélyem sem volt beszerezni egyetlen ADF lemezt sem, ezért részemről gyorsan feledésbe is merült a banda. Kimondani is szörnyű, hogy közvetve a Megasztárnak köszönhető, hogy újra felfedeztem magamnak a londoni csapatot, mélyebben megismertem őket és a zenei izlésem elindult egy olyan irányba, hogy mára a U2-t hallva kiráz a hideg, az indiai zenétől, a downtempótól, az elektronikától és az undergroundtól viszont nem. Nos ez az a két ok, ami miatt úgy gondolom, hogy az ADF bőven belefér ebbe a blogba. Mivel egy 1994 óta létező és 11 nagylemezt kiadott bandáról van szó, egy posztban lehetetlen lenne normálisan írni róluk, ezért 3 részre osztom a mondanivalómat, amiből ez az első rész. Mivel ez a blog nem wikipédia, életrajzi lexikon meg főleg nem, ezért a zenekar történetét csak röviden mutatom be, valamint a tagokról is írok pár sort. Terveim szerint a 2. és a 3. részben lenne szó a diszkográfiáról és a zenéről.

 

A zenekar alakulása egy, a Londonban elő másod, harmadgenerációs, az egykori brit India muzulmánok lakta részéről, a mai Pakisztán és Banglades területéről érkezett bevándorlókkal, elsősorban fiatalokkal foglalkozó alapítványhoz (Farringdon Community Music House) köthető. Ez az alapítvány a szociális gondoskodás és segítségnyújtás mellett a fiatalok részére zenében is igyekezett utat mutatni. Itt dolgozott konduktorként a zenekar három alapítójából kettő: John Pandit, a DJ, és Annirudha Das, a basszusgitáros. A harmadik alapító tag, az akkor 14 éves MC, Deeder Zaman Saifullah pedig az ő tanítványuk volt. Később csatlakozott hozzájuk a gitáros Steve Chandra Savale, majd a bemutatkozó demók elkészülte után második DJ-ként Sanjay Taylor. A környezet, a háttér szinte teljes mértékben meghatározta azt, hogy a zenekar életében hangsúlyosan jelen lesz a politika, a társadalmi egyenlőtlenségek és az igazságtalanságok elleni harc. Ez visszaköszön a dalszövegekben, a dalok témaválasztásaiban, címeiben, a koncertek összekötő szövegeiben, a videoklipekben is. 

 

Az eredetinek mondható ötös felállás (kezdetben a zenekar tagja volt egy Bubbla nevű táncos is, de ő itt most nem számít), amely 4 nagylemezen (1995: Facts&Fictions; 1997: R.A.F.I.; 1998: Rafi's Revenge; 2000: Community Music) dolgozott össze. Az első változás 2001-ben volt, amikor Deedar elhagyta a zenekart, helyére két, szintén Farringdon-os fiatal, Afjal Miah (MC Spex) és Ahmed Akhtar (MC Aktarvator) került teljes jogú tagként. További két taggal is bővült a zenekar: Prithpal Rajput egy dhol nevű tradicionális ázsiai hangszeren, tulajdonképpen egy kétfenekű dobon játszik, Rocky Singh pedig dobos.

   

Az EoE lemezt már így vették fel és az elő koncerteken kiderült, hogy az együttes hangzása  jelentősen szinesedett, de erről bővebben a következő blogbejegyzésben írnék. Az EoE turné után a dobos, Rocky Singh és Aktarvator el, a következő lemez (2007: Tank) anyagát már egy Lord Kimo nevű MC-vel és egy Ghetto Priest nevű raszta énekessel kiegészülve vették fel. Szubjektív megjegyzés következik: az ő jelenléte és énkehangja egy olyan irányba vitte le a zenekar hangzását, ami nekem egyáltalán nem jön be. Egyszerűen nem passzolt a hangja sem a punkos- rockos, sem a lassú "Indian vibes " stílusú számokhoz. Ez persze nem Ghetto Priest kritikája, mert az On-U Sound-os dub-roots-reggae szólólemezei szerintem kiválóak.

Talán a közönség is úgy gondolta, ahogy én ezt itt leírtam, mivel a Tank című lemez messze nem szólt akkorát, mint a korábbiak. Ezzel a lemezzel megint jött egy turnésorozat, melynek végén Spex és Dr.Das elhagyta az ADF-et, Aktarvathor pedig visszajött. De nem egyedül érkezett, mert 2008-tól, a Punkara című lemez felvételétől teljes jogú tag a korábbi King Prawn énekes, Al Rumjen és Martin
Savale basszusgitáros. Hogy ne legyen olyan egyszerű az élet, Ghetto Priest is lelépett, a gond pedig az volt, hogy a lemezfelvétel közben. Ezt őszintén szólva egyáltalán nem bánom, legalább készíthet egy szuperjó szólólemezt. 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Nos így állunk most, így összesítve elég nagy volt a fluktuáció. Ennél nagyobb katyvasz csak a kiadóváltásokkal volt, de azt a témát hanyagolom. Azt hiszem a legjobb az lesz, ha minden tagot felsorolok mégegyszer:

 

  

John Pandit "Pandit G" (Dj; 1994 -jelenleg is )
Sanjay Taylor "Sun-J" (Dj; 1994 - jelenleg is )
Steve Chandra Savale "Chandrasonic" (gitár; 1994 - jelenleg is)
Annirudha Das "Dr. Das" (basszusgitár; 1994 - 2008)
Deeder Zaman Saifullah "Deedar; MasterD" (Rap, MC; 1994 - 2000)
Afjal Miah "MC Spex" (Rap, MC; 2000 - 2008)
Ahmed Akhtar "Mc Aktarvator" (Rap, MC; 2000 -2002; 2008 - jelenleg is)
Rocky Singh (dob; 2000-2002)
Prithpal Rajput (dhol, tabla; 2000 - jelenleg is)
Ghetto Priest (vokál; 2002 - 2008)
Lord Kimo (rap; 2002-2003)
Al Rumjen (vokál; 2008 - jelenleg is)
Martin Savale (basszusgitár; 2008-jelenleg is)

 

Egyelőre ennyi, a következő bejegyzés már a zenéről fog szólni, sok-sok beágyazott videóval.

A viszonlátásra, folyt. köv.